Másnap reggel bementem a suliba és nagyon izgatott voltam, mert ma megyünk el a sulival a tengerpartra. A buszon Castiel mellé ültem. Közben zenét hallgattunk.
És a tegnapi napra emlékezve Radics Gigitől az úgy fáj című dalt is meghallgattuk
Leszálltunk a buszról és Nataniel odajött hozzám.
-Vilu beszélhetnénk?
-Ha Castiel nem bánja
-Menjetek nyugodtan.
-Köszi
És megcsókoltam. Bementünk a vízbe és kikötődött a melltartóm. Nataniel pedig bekötötte.
ezt sajnos Castiel is meglátta, de szerencsére előbb megkérdezte, hogy mi történt. Nem soká Castiellel ettünk egy fagyit.
Castiel még a hátamat is bekente naptejjel.
Sajnos ez az egész nap elég gyorsan rosszra fordult, mert elkezdett szakadni az eső. És én Lisanderrel egy pokróc alá bújtam.
A nap végén nem tudtunk hazajutni, mert nagyon sokat esett az eső. Mindenkinek szobatársat kellett választani. Én Castiellel maradtam egy szobában, mert mindenkinek volt már szobatársa csak neki és nekem nem. Így hát egy szobába kerültünk. Mikor fürödni akartam véletlenül benyitottam Castielre. Ez a látvány fogadott.
Természetesen rögtön becsuktam az ajtót és mikor kijött bocsánatot kértem. Azt mondta semmi baj. Mire én megfürödtem Castiel már mesztelenül várt, mert egy ágyban kellett aludnunk.
Másnap reggel már hazaindultunk. Este nem tudtam túl sokat aludni, mert féltem, hogy Castiel felé fordulok és megcsókolom. Mikor hazaértünk akkor rögtön lefeküdtem és elaludtam.
Mielőtt elaludtam ezt a dalt hallgattam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése