az előadás

Eljött egy másik nap. Nagyon izgatott voltam, mert kapcsoltam, hogy előadás lesz. A Rómeó és Júliát adjuk elő. Éppen versenyeztünk azért, hogy ki legyen Júlia és, hogy ki legyen Rómeó. Bementem az iskolába és mindenki arra a bizonyos válogatóra készült. Amikor 8 óra lett és el kellett volna kezdődnie az óránknak nagyon furcsa volt mivel senki nem volt a teremben rajtam kívül. Leültem és elkezdtem gondolkozni. Eszembe jutott, hogy az igazgatói irodába kell mennem nem az osztályterembe. Elmentem az irodába és mindenki ott ült. Kiderült, hogy csak rám vártak.

-Vilu hol voltál?

-Tegnap volt egy kis nézeteltérésem anyával és elfelejtettem, hogy nem az osztályterembe hanem ide kell jönni.

-Rendben. Semmi baj.

-Kezdhetjük?

-Igen(kiáltotta mindenki hangosan)

-Jöhet az első

Én voltam az első. Én Radics Gigitől a vadonatúj érzést énekeltem. Fel is vettem:

Egy órán keresztül tartott a válogató. Addig beszélgettünk Castiellel.

-Vilu én nem tudtam, hogy ez lesz.

-Castiel én sem.

Erre Nataniel jött felénk.

-Vilu beszélhetnénk?

-Igen.

-Vilu én nem tudtam, hogy anyud az.

- Nem a te hibát Nataniel. Ez az egész anya hibája.

-Ne hibáztasd

-Kezdődik az eredmény hirdetés.

-Júliát játsza: Violetta

Rómeót pedig: Nataniel

Amikor meghallottam, hogy Nataniel játsza Rómeót nagyon meglepődtem.

-Elfogadjátok?

-Igen(kiáltotta mindenki)

Nagyon sokat próbáltunk. Egy hét múlva eljött az előadás napja. Castiel nagyon fájó szívvel játszotta el az édesapámat, mert a végen oda kellett adnia engem Natanielnek. Eljött a várva várt perc. Nagyon sokan eljöttek. Amikor meg kellett csókolnom Natanielt anya nagyon sokat fotózott. De a legjobb ez lett:

Neki a vége is nagyon tetszett:

Amikor hazamentünk anya bocsánatot kért az egy héttel az előtti dupla randiért. Ki is békültünk. A végén elfogadtam, hogy anya Nataniellel van együtt. Este Castiel nálam aludt.